5cm páncéltörő löveg
A fejlesztés előzménye és története:
A versailles-i szerződés a németeknek csak 3,7cm páncéltörő fegyverek kifejlesztését és gyártását engedélyezte, így a német fejlesztő mérnökök és a fegyverügyi hivatal erre helyezte a nagyobb hangsúlyt. Egyes katonai vezetők már 1928-ban kevésnek tartották a 3,7cm-es páncéltörő tűzerejét.
A II. világháború elején, a lengyel hadjáratban a gyenge lengyel páncélosok nem okoztak különösebb gondot a német páncéltörő fegyvereknek. Bár a spanyol polgárháború tapasztalatai, ahol a német páncélos egységek közvetlen harci kapcsolatba kerültek az erősebb páncélzatú szovjet harckocsikkal, már éreztették a rendszeresített 3,7cm páncéltörő löveg gyenge tűzerejét. A francia hadjárat megkezdése előtt már tudták, hogy ez a tűzerő nem lesz elegendő a 30mm-es íves páncéllal ellátott francia harckocsik ellen. A katonai sajtó a 30-as évek közepén erősen kritizálta a katonai vezetés elkötelezettségét a 3,7cm páncéltörő mellett.
Az 5cm páncéltörő löveg kifejlesztését a 30-as évek közepétől megkezdték, a Tankabwehrkanone programon belül. Ez a projekt a megfelelő tűzerejű és kellő torkolati sebességet elérő páncéltörő ágyúk fejlesztésére indította a Waffenamt (Fegyverügyi Hivatal). A fejlesztéssel a Rheinmetall-Borsig AG.-t bízták meg.
A II. világháború elején, a lengyel hadjáratban a gyenge lengyel páncélosok nem okoztak különösebb gondot a német páncéltörő fegyvereknek. Bár a spanyol polgárháború tapasztalatai, ahol a német páncélos egységek közvetlen harci kapcsolatba kerültek az erősebb páncélzatú szovjet harckocsikkal, már éreztették a rendszeresített 3,7cm páncéltörő löveg gyenge tűzerejét. A francia hadjárat megkezdése előtt már tudták, hogy ez a tűzerő nem lesz elegendő a 30mm-es íves páncéllal ellátott francia harckocsik ellen. A katonai sajtó a 30-as évek közepén erősen kritizálta a katonai vezetés elkötelezettségét a 3,7cm páncéltörő mellett.
Az 5cm páncéltörő löveg kifejlesztését a 30-as évek közepétől megkezdték, a Tankabwehrkanone programon belül. Ez a projekt a megfelelő tűzerejű és kellő torkolati sebességet elérő páncéltörő ágyúk fejlesztésére indította a Waffenamt (Fegyverügyi Hivatal). A fejlesztéssel a Rheinmetall-Borsig AG.-t bízták meg.
5cm-es PaK 38 páncéltörő ágyúAz első 5cm páncéltörő löveget 1935-ben gyártották le, mely 585kg tömegű, a csöve 2280mm (L/45,6) hosszúságú és a torkolati kezdősebessége 685 m/s. Az elnevezése 5cm Panzerabwehrkanone 37. A kísérleti löveget intenzív tesztelésnek vetette alá a Hivatal. Megállapításuk szerint minimális mértékben volt jobb páncélátütő képessége mint a 3,7cm PaK35/36 ágyúnál, ezért a prototípust nem fogadták el. A gyárat a löveg további fejlesztésével bízta meg.
A nagyobb tűzerejű páncéltörő lövegek fejlesztését az 1934-ben induló Ostwall (Keleti Fal) és az 1938-ban kezdődő Weswall (Nyugati Fal) erődítmény rendszerek építésének megkezdése is sürgette. (Lásd statikus lövegállás fejezet). Az erődítmények tervezésénél fontos szempont volt tudni a rendelkezésre álló tüzérségi fegyverek műszaki paramétereit, mert ezek az alapadatok határozták meg az építendő erődítmények helyét.
A Fegyverügyi Hivatal a fejlesztendő páncéltörő löveg lőtávolságát 1000m-ben határozta meg. A Rheinmetall 1938-ban, megállapította, hogy ezt olyan ágyúval tudja elérni, melynek csőhossza 2975mm (L/60 űrmérethossz) és torkolati kezdősebessége min. 870m/s-nek kell lenni. Az új páncéltörő löveg hivatalos elnevezése 5cm Panzerabwehrkanone K.u.T. (Kasematte und Turm- kazamata és torony). Az löveg 60º-os becsapódási szög esetén, 500m-nél 72mm, 1000m-nél 51mm páncélátütő képességgel rendelkezett.
A Rheinmetall már 1937-ben, a korábbi fejlesztés kudarcát figyelembe vételével kifejlesztett egy páncéltörő löveget L/60-as űrmérethosszal a motorizált páncélelhárító csapatok részére. A fejlesztésnél gondot okozott a löveg kezelése és mozgatása a nagy tömege miatt. Ezért a Hivatal és az érdekeltek változatlanul a 3,7cm PaK-ot értékelték jobbra , hiszen a 450kg-os tömege gyors kezelést és mobilitást jelentett.
Az új 5cm Panzerabwehrkanone fejlesztésekor, kísérletképpen un. Schießpilz-el szerelték fel, melynek segítségével 360º-ban, rövid idő alatt elforgatható volt átfordítható sarkantyúk kialakításával. A lenti fényképet a Fegyverügyi Hivatal készítette 1937 november és december 2 között. A Schießpilz része a cső alatt látható, de mechanikája nem ismert. Az elképzelés nem vált be, így a fejlesztésről leálltak.
5cm Panzerabwehrkanone Schießpilz-elA felmerült problémák miatt végül csak pár 5cm Panzerabwehrkanone K.u.T. készült el, melyeket erődítményekbe építtettek be. (Lásd erődítmény fejezet) Kísérleteztek még elektromos gyújtással is különleges hüvely kialakításával, ám ez is abbamaradt.
A fejlesztés újabb fázisát a Francia Hadjárat megindítása inspirálta. Fegyverügyi Hivatalt a francia harckocsik páncélzatának erőssége ráébresztette arra a tényre, hogy a hadsereg gyakorlatilag nem rendelkezik megfelelő tűzerejű páncéltörő löveggel. Ennek következményeképp a szolgálatban lévő harckocsik, ugyanilyen tűzerő hiánnyal rendelkeztek. Ezért a Fegyverügyi Hivatal az új páncéltörők fejlesztését és a gyártását mindenek elé helyezte. A fejlesztés első üteme az 5 cm-es L/42-es harckocsi löveg kifejlesztése volt, mely reményük szerint elegendő lesz az ellenséges harckocsik legyőzéséhez. Az 5cm L/60 páncéltörő löveg kifejlesztése lehetővé tette a jobb KwK L/60 harckocsi löveg gyártását, mely fokozatosan kiszorította az L/45 löveget.
A fényképen egy páncélvadász egység eskütétele és egy 3,7cm PaK és 5cm PaK csőszájfék nélkül korai változata látható. Az 5cm páncéltörő löveg fejlesztését a Rheinmetall-Borsig-nál meggyorsították 1938-ban, de a prototípus csak 1939-ben készült el. A végleges kialakításnál a német mérnökök figyelembe vették a 3,7cm-es német és a cseh 4,7cm-es lövegek harci tapasztalatait és a gyár korábbi fejlesztéseit. Az új páncéltörő löveg a Rheinmetall korábbi specifikációja szerint került legyártásra, de 1939-ben mindössze 2 prototípus készült el.
A félautomata löveget vízszintesen mozgó, lapos ékzárral, nyomógombos elsütővel és kisegítő teleszkópos irányzóval látták el.
Az új páncéltörő löveget 1940 májusában állították hadrendbe az első két löveg legyártásával. A sorozatgyártás ugyan elkezdődött 1940 második felében, de mindösszesen 388 készült el az év folyamán. Az új lövegből elkészítették a harckocsikba építhető változatát, az 5cm L/60 KwK39 harckocsi löveget, ám csak 1940-ben kezdődött sorozatgyártása, bár ez évben csak 40 készült el.
1940 november 19-i Waffenamt utasítása szerint a páncéltörő löveg hivatalos vontatója az 1 tonnás, féllánctalpas jármű (Demag - Sd.Kfz.10). A terv szerint minden páncélvadász alakulathoz 45 vontatót rendeltek, ami természetesen nem volt megoldható.
1940 november 19-i Waffenamt utasítása szerint a páncéltörő löveg hivatalos vontatója az 1 tonnás, féllánctalpas jármű (Demag - Sd.Kfz.10). A terv szerint minden páncélvadász alakulathoz 45 vontatót rendeltek, ami természetesen nem volt megoldható.
Leichte Zugkraftwagen 1 t DemagAz 1941 január 16-i utasítás a korábbit úgy módosította, hogy minden 1,5 tonnánál nagyobb jármű vontathatja.
A páncéltörő löveg gyártása 1943-ban befejeződött és helyét a 7,5cm PaK 40 vette át a harctereken, melynek tűzereje lényesen jobb volt.
A löveg szerkezeti részeiA páncéltörő löveg gyártása 1943-ban befejeződött és helyét a 7,5cm PaK 40 vette át a harctereken, melynek tűzereje lényesen jobb volt.
A vázlaton látható a páncéltörő fő részei
A lövegcső
A lövegcső 3,175m hosszú, egy darabban öntött, acélból készült. A német hadiipar a lövegekhez 0.55-0.95% krómot és 3.25-3.75% nikkelt tartalmazó acélt használt. A lövegcsövet csőszájfékkel látták el. A csőszájfék, ahogy a neve is mutatja, csökkenti a cső hátrasiklását. Ezt úgy éri el, hogy a lövedék után kiáramló lőporgázok irányát megváltoztatja és ezzel csökkenti a cső mozgását. Az űrmérethossz elméletben L/60, valójában L/63,5 (az űrmérethossz a csőhossz és csőátmérő hányadosa).. A hátrasikló rendszere hidropneumatikus rekuperátor és olajos lökésgátló.
lövegcső vázlata
csőszájfék nézetei
csőszájfék nézetei
lövegcső, alatta a bölcső
csővezető (bölcsőben, csővel együtt mozog)
lövegpajzs mögötti csőrész, a csőfarral és bölcsővelA lövegcső hátrasiklásának hossza normál esetben 670-700 mm, de 720mm felett nem lehetett. Ilyen esetben rekuperátor cseréje volt szükséges.
a hátrasiklást ellenőrző mérceA lövegcső huzagolt része hossza 2,393 m, melyen 20 huzagolást számolhatunk meg. A huzagolás mélysége 0,7mm, szélessége 4,55mm.
a helyretoló rugó
A lövegcsövet 4000-5000 lövés után cserélni kellett.
A lövegzár
A löveg félautomata, vízszintes siklású lapos ék lövegzárral ellátva. A lőszert a závárzat emelőkar kézi elfordításával a lövegzár vízszintesen elmozdul és az így szabaddá váló csőbe lehetett behelyezni. Ha a biztosító és elsütő kar megfelelő állásba van állítva a závárzat nem mozgatható és így a tüzelés nem lehetséges. Ez a megoldás a löveg biztonságos mozgatását teszi lehetővé.
a csőfar és lövegzár
a lövegzár részelemei
A tüzelés a magassági kézi kerékbe épített elsütő gombbal volt lehetséges.
elsütő gombA lövegkezelők védelmére döntött, íves kialakítású lövegpajzsot fejlesztettek ki. Az íves kialakítás elősegítette, hogy a lövedékek és repeszek lepattanjanak a páncélzatról. A védettség növelésére a pajzsot két réteg 4mm-es acéllemezből alakították ki, melyek között 25mm távolság volt.
lövegpajzs bal-elülső nézete
lövegpajzs jobb-elülső nézete
lövegpajzs hátulsó nézete
a lövegpajzs íves kialakítása
a lövegpajzs jobb első oldalának kialakítása
az irányzó tüzér kitekintő nyílása
pajzs kitámasztó és tartó rudak
a lövegpajzs kétrétegű kialakításaA lövegtest védelme mellett a fejlesztők külön védelmet biztosítottak a futómű és az alsó lövegtalp részére. A futóművet külön, ferde síkpáncéllal látták el. Ehhez zsanéros csatlakozással egy függőleges páncéllemezt (kötényt) helyeztek el, mely a lövegkezelők további védelmét biztosította el. A köténypáncélt szállításkor felhajtották. Ezzel a kialakítással elöl szinte teljes volt a páncélvédelem
lövegtalp és kötény páncéllemez
lövegtalp és kötény páncéllemezA bölcső két oldalán van két csőcsap, melyek segítségével lehetett a csövet a szükséges magassági szögbe beállítani (a magassági irányzóval együtt). Ezek a csőcsapok a felső lövegtalpba van csapágyazottan beépítve. A felső lövegtalp az alsó lövegtalpon, a függőleges sarokcsapon áll és ez lehetővé teszi a vízszintes oldal irányszögét beállítani.
az emelő íves fogaslécA löveg irányzása
A páncéltörő löveg közvetlen irányzású, mivel mozgó célra kell tüzelni és találati arányt a cél közelsége biztosítja. A irányzó eszközei: a célzó távcső, magassági és oldalirányzó gép. A célzásnál a magassági irányzódobon a szükséges csőemelkedést beállítják, majd az irányzó célvonalat a célra viszik és megtörténhet a tüzelés. A löveg repeszgránátok használatánál egy segéd célzó szerkezetet fejlesztettek ki, mely egy korong alakú, távolság szerinti segédbeosztással.
A löveghez ZF 3x8 típusú célzó lövegtávcsövet rendszeresítették
A löveghez ZF 3x8 típusú célzó lövegtávcsövet rendszeresítették
ZF 3x8 típusú célzó lövegtávcső
a lövegtávcső, a magassági és oldalirányzó kézi kerekek
a távcsőtartó sín a távcsőrögzítő csavarral
a repeszgránát lövésbeállítóAz alsó lövegtalp, mely a felső lövegtalphoz egy függőleges csőcsappal csatlakozik, egy kereszt tengely, melyhez a lövegtalp szárak és a két kerékagy csatlakozik.
kereszttartó főtengely alulrólA lövegtalp szár
A terpesztett lövegtalp szár acélcsőből készült, hasonló kialakítással mint a 3,7cm PaK 35/36 páncéltörő lövegéhez, csak erősebb kivitelben. A talpszárat nemcsak a végén, hanem középen is ellátták összekötő kapoccsal. Szállításkor az középső összekötő felett helyezték el a mozgatást segítő segédkereket.
összecsukott talpszár oldalról
a középső keresztkapocs zárt állapotban
a középső keresztkapocs közelebbi képe
a középső keresztkapocs felett a segédkerék
lövegtalp a hátsó összekötő kapoccsal
sarkantyúk oldalról, talpszárak zárvaAz alsó lövegtalp része, mely a löveg mozgatásához szükséges kerekeket, annak felfüggesztését és az elmozdulás elleni szerkezeteket tartalmazza. A kerék felfüggesztése torziós megoldású.
a kerék felfüggesztése kerékzárralA tömör gumikerék átmérője 80cm, szélessége 9cm. A kerék kialakítása miatt a löveget korai és késői fejlesztésűnek tekinthetjük. A korai lövegeknél kerék küllős kialakítású.
küllős lövegkerék
préselt lemezküllős kerékA kézi mozgatás megkönnyítése érdekében a löveget felszerelték egy segédkerékkel is, melynek segítségével könnyen mozgatható volt. Gépi vontatáskor a talpszárra rögzítették a kereket.
segédkerék talpszárra szerelve
lőállásban a segédkereket félretették
a löveg pótkerékkel felszerelve
segédkerék használat közben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése